Egyre többen érkeznek a táborba, kisegítők, felügyelők stb. Tegnap este nagy roham volt, mert az összes minket felügyelő (supervisor) megérkezett. Egyenlőre még trainingen vesznek részt, de nyilván nekik is kell enni így +50 fővel több terítéket teszünk az asztalra. Őszintén szólva nem bírom elképzelni azt a mennyiséget, mi lesz itt ha minden kisegítő és minden gyerek itt lesz. Most is kisebb nagyobb napi változásokkal 75 főre terítünk. És mindenkihez tartozik egy: tányér, kés, kanál, villa, pohár, müzlis tál meg ugye a közös tálak és tányérok. A salátás bár is megnyitotta kapuját az én jóvoltomból mert voltam olyan aranyos, hogy végig sikáltam előlről-hátulról, hogy még a chef és a koser felelős is elfogadta. Ennek örömére minden étkezés után azt is kitakaríthatom (kiszedem a jeget belőle, vödörrel, szappanos mosás, szárazra törlés). És mivel tényleg jól sikerülhetett a takarítás ma a másik étkezőbe való salátás bárt is rám bízták. De ma délelőtt volt több óráig olyan munkám, ami tényleg tetszett. A raktárból három teli nagy fekete kukás zsáknyi szalvétás dobozt pakoltam ki a nagy étkezőbe. Nem abba, ahol most eszünk hanem a mellette lévőbe. Mindegyiket fel kellett tölteni csurdultig szalvétával, hogy minél később legyen velük újra gond. Nekem nagyon szórakoztató volt, de lehet csak azt élveztem annyira, hogy a többiek nem velem voltak, hanem a raktárba dobozokat pakoltak és így még jobban esett.

 

Annyira kivételezik velem a főnökasszony, hogy az már szemet szúró. Ha a többiek dobozokat pakolnak és kosere mosom a salátás bárt (tegnap) vagy éppen szalvéta tartókat pakolok. Ha valamit nagyon-nagyon tisztára kell csinálni, egészen kosere tuti én kapom. Gondolnánk milyen rendes, hogy nem kell dobozokat pakolnom a többiekkel, de amit ennyire le kell pucolni az általában Annyira is koszos. :) Nem bírok rájönni, hogy irdatlanul utál és azért csinálja ezt, vagy azért mert én vagyok a konyhában az egyetlen, aki tényleg dolgozik és, amit megcsinál abba nem szoktak tudni a koserek belekötni. Mindegyikre feltételezésre van okom. 1, mindig ha valaki elszúr valamit 98%-ban nekem kell újra csinálni, ez lehet érdem is mert én  meg tudom csinálni, meg kiszúrás is, hogy más hülyeségét mindig nekem kell helyre rakni. 2, Ha valami borzalmasan koszos azt tuti én kapom még akkor is ha éppen akkor mást csinálok, mellettem meg hárman unatkoznak. Nem is egyszer volt már rá példa, hogy mellett ketten vagy hárman vártak munkára én meg dolgoztam és a következő teendőt is én kaptam. 3, De az is lehet, hogy jót akar nekem, mert az ő érték rendje szerint jobb külön melózni a többiektől és nem nehéz dobozokat pakolni hanem takarítani, vagy éppen pont fordítva gondolja. Minden esetre én jó munkaerőnek érzem magam, mindig én érek be elsőnek reggel is megterítek 20 személyre mire  a következő megérkezik. Mindig a főnökasszony után egyből felállok az asztaltól és segítek elpakolni, nem úgy mint az oroszok, akik ilyenkor gyorsan töltenek egy forró teát, amit még vagy 10 percig iszogatnak. Elképesztő micsoda mennyiséget képesek teából elfogyasztani, ma csak a poén kedvéért számoltam eddig 5 pohár teánál jár a lusti csajszi. És még hol vagyunk (mi) a nap végétől, még csak ebéd szünet volt. Szóval a főnökasszony valamiért figyelem rám, de másfél hét alatt nem jöttem rá mi okból, de látványos.


Észrevettem, hogy minden lány, aki a táborba érkezik kisegítőnek olyan csinos. Szép rendezett, többnyire vasalt frizura, lakkozott, gondozott körmök, szép egymáshoz válogatott ruha, tiszta kis topánka lehetőleg magas sarokkal, észrevehető de még kellemes smink és stb. De az kerülte el a figyelmem, hogy mind ez,hogyan változik meg az idő előre haladtával. Az 1. munkanapon eltűnik a kis topánka helyette valami 10 éves, széttaposott papucs vagy kondi kerül elő, a ruha szerényebb de még mindig divatos, utcai viselet, a smink rendben. 2. nap a körömlakk elkezdi feladni a harcot, lepereg a fele, az utcai ruha, házi mackóra vagy régi foltos ruhára lesz lecserélve, a haj copfba van már összefogva, a smink már csak szájfény és szempillaspirál. 3 nap a smink teljesen eltűnik, akárcsak a körömlakk maradványai, a copfból, konty lesz, mert ha belelóg mindenbe az borzalmas. 4 nap áldozatunk szemei alatt karikák éktelenkednek, az időjárástól a vasalt haja begöndörödik, de már reggel sem nem tőrödik vele, az ápolt körmök, letörnek, és akarva-akaratlan állandóan koszosak, elszíneződtek hiába az esténkénti vegyszer letakarítás. 5 nap ha megfelelő időben érkezett munkás eddigre már leégett egy párszor és az orra hámlásnak indult (mielőtt megjöttünk volt nagyon jó idő, azóta csak egyszer). 6 nap Áldozatunk feltűnően fájlalja a hátát és sántikálva kúszik be  a munkába, és reménykedik, hogy kihúzza a holnapi kimenő napjáig. :) 7.nap Döntenie kell, hogy vagy megnézi Amerikának valamelyik részét és hulla fáradt lesz és újabb hetet kell kibírnia vagy alszik és fordít magára egy kis időt, hogy regenerálódjon. :) Kérem szépen így készül a bánya rém. A fiúknál kicsit másabb a folyamat, mert ugye ott eleve nincs magassarkú, smink, és a haj sem szokott mindenkinél fésűt látni eleve sem, körömlakkos férfit meg már rég láttam szerencsére. Náluk is végbe megy azonban a folyamat, csak kevésbé látványosan.

A bejegyzés trackback címe:

https://amerikaland.blog.hu/api/trackback/id/tr424575829

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

smileattack9 2012.06.11. 13:38:39

Bíztató kilátások... És ha már eleve bányarémként mennék oda, visszafele is működik a dolog? :P
süti beállítások módosítása