Hát igen, pénteken volt a heti ünnepi felhajtás, akkor szombaton nem eszünk rendes kaját. Mivel Isten hat nap alatt teremette a Földet, és hetedik nap pihent a zsidók nem dolgoznak szombaton. Sőt semmilyen elektronikus kütyüt nem használnak, igen a villany is ide tartozik! Mert jár egy kis áram szünet, időnként mindenkinek. Két megoldást találtak ki a tényleg szabályokat betartó zsidók ennek megoldására. Vagy felbérelnek valakit drága pénzen, hogy péntek naplementétől szombat naplementéig kapcsolgassa nekik a villanyt (és ez nem ritka megoldás és ha én gazdag lennék én is ezt csinálnám) vagy péntek este egyszerűen nem kapcsolják le a villanyokat és világosban alszanak, hogy szombaton legyen fény. Főzni sem főzhetnek, egyetlen kibúvó itt ha csak ráemelik a tűzhelyre a lábost, nem keverhetik ez fontos, és leemelik mikor kész van. Na most a tűzhelyet sem lehet be- és kikapcsolni így annak is égnie kell egész éjjel ha használni akarják, és az őrláng nem ér, ezt is megkérdeztem a Máskiától. Mert ha ezeket nem tartják be akkor az étel már nem lesz koser. Jogosan merül fel az a kérdés, hogy minek akarják „betartani” a szabályokat, hogy ha folyton a kiskapukat keresik. Szerény véleményem szerint akkor vagy hagyják az egészet, vagy csinálják rendesen mindenféle menekülési útvonal nélkül mert ez így inkább röhejes. Persze, arra is rákérdeztem, hogy nem engedi a nem zsidóknak sem főzni, mert műszaki cikk, akkor miért használhatjuk a mosogatógépet. Erre azt mondta jó kérdés, és kacagott egy sort. A válasza az volt, hogy mert attól az étel még koser marad, hogy a koszos edények a nem zsidók géppel mosogatják el, mint ahogy mi dolgozhatunk is. A legfontosabb, hogy az ételt ne szentségtelenítsük meg. J Minden péntek este evés előtt imádkoznak egy sort, és természetesen hosszabban, mint egyébként minden evés előtt és isznak egy pohár bort. Mivel a táborban szigorúan tilos mindenkinek alkoholt behozni vagy fogyasztani, semmifajta jég dupla whiskeyvel nem jöhet szóba így még a felnőttek is szőlőlevet isznak. Kis fél dl-es poharakban tálaljuk a tányérjukra készítve. Tegnap én voltam a szőlőlevek felelőse, nekem kellett őket rendezni. Először azt mondták, hogy csak 6 liter lé van azt osszam el a két lenti étkező között. A nagy teremben egész pontosan 231 ember eszik minden alkalommal a kisebbik étkezőben nem tudom fejből, majd megnézem, de ott 150 körülre becsülném őket. Erre volt nekem 6 literem. Éppen annyit öntöttem minden pohárba, hogy a pohár fenekét betakarja a folyadék, hogy elég legyen és kitettem az asztalokra. De elfelejtettem, hogy a kis teremben mielőtt a kicsik esznek megkajál a személyzet kb.  44 ember személyében. Na köszi, szedhettem be a poharak mert ennyi eszem van, hogy nekik is kikészítettem. Utána mikor pont végeztem szólt a főnökasszony, hogy most telefonáltak a tinédzser oldalról, hogy küldenek két karton szőlőlét. Ez hihetetlen, kezdhettem elölről és tölthettem tele minden poharat. Beszélgettem az itteni rabbival, aki (engem meglepett), de nő. Azt mesélte, hogy a zsidók sokat „figyelik az eget” igaz, nem sajtból van a Hold, de számukra nagyon fontos, hogy a Hold milyen fázisában tart. Azt mondta a csillagok számukra nem érdekesek, csak a Hold. Náluk szinte az összes ünnep teliholdra esik, és sok zsidó fél a holdfogyatkozástól.

Kezdenek gondok adódni a  cheffel, mert egyre több fejfájást okoz a személyzet többi tagjának. Azt mesélte, hogy egy iskolában dolgozik egyébként, csak ott a nyári szünet miatt nincs rá szükség, így került ide. Ennek ellenére képtelen kiszámolni az adagokat, és eddig minden nap mióta itt vannak a kicsik kifogytunk a kajából. Tizenegyen ülnek egy asztalnál és  negyedekbe vágott hotdog kiflit szolgálunk fel összesen négy darabot per asztal. A rabbi szóvá is tette a konyha felelős felügyelőnek, hogy ez nevetséges, mert egy gyerek is megeszik minimum egy fél kiflit függetlenül a többi ételtől, így nemhogy tizenegyre, de huszonkettőre lenne szükség asztalonként. Mi is jobban örülnénk ha a kenyeres kosarakat eleve megpakolva tennénk ki az asztalokra is van egy csöpp esély arra, hogy öt másodperccel az étkezés megkezdése előtt, nincs minden asztalról egy ember a svéd asztalnál, hogy kérünk még, kérünk még. Mivel a felszolgálók csak a svéd asztal mögött állva szolgálnak ki (leszámítva az alap adagokat, amik kikerülnek az asztalra) lényegében egész étkezés alatt a konyhába futkosunk, hogy még, még, még, ennyi nem elég…A másik nagy probléma a cheffel (mert állítólag ez is hozzá tartozik), hogy után rendeljen az ételekből. Minden étkezés előtt azzal szembesülünk, hogy alig van vagy egyáltalán nincs az alap élelmiszerekből a raktáron és a hűtőkben. Például ma elfogyott a vaj meg tejből is alig volt, de azért rakjuk ki a müzliket az asztalokra, majd megeszik kakaóval. Erről jut eszembe, az egyik kedvenc számom ( az eredeti) "No milk today." Ja mondod te, mert nem téged kérdezz még a 21 asztaltól legalább két-két ember,” Hogy van tej?” , „Merre találom a vajat?”és akkor mit mondjak, mikor bunkón megjegyzi az egyik gyerekfelügyelő, hogy „Ez most komoly, hogy nincs?!” Nem Egyetlen drágaságom, vicceltem és csak neked mindjárt hozok a raktárból egy egész kartonnal, a többiek azért nem kaptak mert te különb vagy mindegyiknél. Nem tudom mikor fog változni a rendszer vagy bármi a konyhában és ki által de már nagyon várjuk mert így dolgozni nem csak nekünk megerőltető még jobban, hogy folyamatosan futkosunk a konyhába hanem a szakácsok sem tudnak a következő fogásra készülni.

Még ma is a régi kabinunkban aludtunk, bár fogalmunk sincs, hogy ez mennyire legális, de hát hajnalig még van idő. Semmilyen cuccunk nincs már ott, így esténként mindig kis táskával megyünk át. Nagy nem akaródzik nekem ez a külön élés, néha úgy érzem, hogy fényév távolság van közöttünk. Mert ez nem csak annyiból áll, hogy külön házban alszunk, hanem, hogy gyakorlatilag nem látjuk egymást. A szüneteink máskor vannak, Andris a tinédzser oldalon fogták ma, így még közösen ebédelni sem tudtunk negyed órát. Este 8 körül végzek mire lezuhanyozom, kézzel kimosom a szennyesem,leülök fél percre stb. már legjobb esetben 10-11 óra van. És reggel fél 7kor már kezdek megint tehát 6 felé már érdemes ébredezni, és napi 8 óra alvásra azért mindenkinek szüksége van még a dal is megmondta, hogy nyolc óra munka nyolc óra pihenés..., nekem 12-re is lenne ha lehetne. A másik akadályozó tényező, hogy ha lemegy a nap itt elszabadulnak a repkedő dögök, szúnyogok, szentjános bogarak, legyek, muslicák, szitakötők, minden ami rovar előjön, így a szabadban lenni sötétedés után bosszantó. Zárt hely, ami nem egymás kabinja, ahol a többi szobatársunk élne magánéletet meg nincs és ahova szerintem legálisan szintén nem mehetnénk egymáshoz. A főépület étkezőit lezárják vacsi után a másik lehetőség a messze lévő kantin lenne, ahol meg hatalmas a tömeg talán még leülni se tudnánk. Éppen ezért megkérdeztem a Bácsit mert mégis csak a tartós béke a legfontosabb, hogy lehetne esetleg arról szó, hogy mi együtt maradjunk mivel nem ritka, hogy egy házban csak ketten laknak és amúgy is üres a régi helyünk. Mondta, hogy háát ő nem hiszi, talán. Szóval nem adott határozott választ és mielőtt elment, visszafordult és megkérdezte a korunkat (már itt is felnőttek vagyunk, mert hát nem csak a húsz éveseké a világ) és köszönés nélkül elment. Ugyan ezt csinálta, ha még emlékeztek a túlórákkal kapcsolatban, mondta, hogy ez van fogadjam el vagy hazatalálsz. De utána csak intézkedett, így most várunk hátha történik majd valami.

U.i: A szemfülesek észrevehették, hogy dalok címei vannak elrejtve a bejegyzésben. Kinek mennyit sikerült észrevenni?