A mai napon sok bejegyzés született és lehet még fog is, aki olvassa a blogot nézze meg, hol tart mindig, amikor elkezd olvasni.

A vasárnap annyi változás történt, hogy most nem terítettünk meg asztalról-asztalra hanem csak középen csináltunk svéd asztalt. Már nem csak egy svéd asztalunk volt, mint átlagosan hanem csak az volt. A tányérokat, evőeszközöket és minden mást is középre tettünk ki egyedül a lefelé fordított poharak és a kancsós vizek sorakoztak az asztalokon. Hogy így mennyivel egyszerűbb. Mindig lehetne ilyen „büfés” reggeli. Erre a változásra azért volt szükség mert most kivételesen nem fél órát kaptunk enni, hanem két órát. Ezt is annak köszönhetjük, hogy a nem kisegítő, azaz felügyelők és gyerek vigyázók egész estés kimenőt kaptak. Eredetileg fél kettőig maradhatnak kint az „öregek” (mint mis is, nem tudom a pontos kor határt talán 21 év) és a fiatalabb itt dolgozók csak 10 vagy 11 maradhatnak távol. Azonban szombat este egész estés kimenőt hirdettek, tehát még reggelinél sem kellett kötelezően megjeleni elég volt, a délelőtti foglalkozásokon ott lenni. Mi úgyse éltük volna a lehetőséggel valószínűleg Andrissal mert nagyon drága bemenni New Yorkba meg vissza és valószínűleg ott aludni vagy valamit csinálni egész éjjel szintén nem lett volna olcsó megoldás. De azért mi is örülnénk ha nem lenne ennyire pofátlan megkülönböztetés személyzet és személyzet között. Hajlamosak vagyunk őket úgy kezelni, mintha ők is vendégek lennénk pedig ők is ugyan olyan munkások mint mi, csak nekik a kölykökkel kell foglalkozni, vagy a kisegítőket kell felügyelni.

Eredetileg arról volt szó, hogy tesztet kell írnunk az eligazításokon hallottakból, de vagy ideig-óráig vagy véglegesen elnapolták a dolgot. Helyette olyat „játszottunk”, hogy három csoportra osztották a konyha személyzetet és körbe vezettek bennünket a konyhában, a hűtőkamrákban és a raktárban. Azt kellett megfigyelnünk, hogy a korábban hallottak alapján mi nincs jól, azaz mi a hiba a képen. Rengeteg hiba volt, mert direkt kupit csináltak a chefek, hogy megnézzék mennyit veszünk észre ezekből. Mikor végeztünk a körsétával én azon aggódtam nehogy elfelejtsek valamit mert 12 hibát számoltam fejben, mellettem ülő Lusti meg megkérdezte, hogy mégis mit kellett volna észre venni. Te jó ég! Hogy lehet valaki ennyire vak, azok után, hogy napi 2-3 előadást kaptunk arról, mire kell figyelni. Csak, hogy értsétek a csodálkozásomat mesélek egy pár baklövést a konyhából. Volt néhány evőeszköz a padlón elszórva, a mosogató roskadozott a mosatlantól, a hűtő kamrában fedetlen tálak voltak, a szószok a hűtő helyett a raktárban voltak, volt tejtermék a hús hűtőben, üres karton dobozok voltak a fagyasztóban, nem volt dátum írva a néhány fedett kajára (muszáj, hogy tudjuk mióta van kibontva és mikor használtuk utoljára), volt étel a földön. Ez az utolsó volt a legszembetűnőbb. Mivel sok a bogár és stb. mindig minden a lehető legjobban elzárunk és felteszünk mindent a polcokra néha kicsit túl is aggódják. Mert hát melyikünk nézi át a brokkolit szirmonként, hogy melyikben vannak apró bogarak, főleg, ha fagyasztott brokkoliról van szó. J  Na ebből nem vett észre semmit a Lusti, mert, hogy az nem tűnt fel neki, hogy a főtt kaja a nyers alatt volt az kisebb baj, mert ez polc rendezési probléma. Miután szinte hibátlanul felsorolták a csapatok, hogy mit kellett észrevenni elengedtek minket a dolgukra, ők meg nekiálltak feltakarítani a tesztet. A Tüsi felügyelőnk megkért, hogy mivel kedden ő szünnapon van helyettesítsem megint. Ez egyben megtiszteltetés és óriási felelősség is. Minden alaposan elmondott, hogy mikor mit kell csinálni, de nem egy hagyományos napot kaptam ezt is tudtuk mind ketten. Mivel kedden általános szünnap lesz szinte mindenkinek, de hát enni akkor is kell és miért ne én dolgoznék akkor is. De egy szavam se lehet mert én megkaptam az összes hétfőn, hogy Andrissal együtt lehessen. Szóval írt egy listát a teendőkről és megmutatatta, hogy kell használni a kávéfőzött (pofon egyszerű egyébként) és további utasításokkal látott el. Azért volt erre szükség mert hétfőn ugye nem vagyok és utána már tőlem fogják a többiek várni a teendőket.